A kollagenózis a szisztémás autoimmun betegségek és a vasculitisek régebbi gyűjtőneve. A közlemény röviden összefoglalja a szisztémás autoimmun betegségekben szenvedő páciensek gondozása során a döntéshozatalt segítő klasszifikációs, aktivitási, remissziós kritériumokat, a szervi károsodás megítélésére szolgáló indexeket és a kezelési javaslatokat. Részletesebben tárgyalja az elmúlt évben a klasszifikációs kritériumokban, kezelési javaslatokban történt változásokat.
Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vitamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdőrákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környezeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfogalmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.
A tirozin-kináz gátló (TKI), majd az immun-ellenőrzőpont gátló (IO) kezelések rutinszerű elterjedése eredményeként a IV-es stádiumú betegség prognózisa jelentősen javul az elmúlt 15 évben. Az újabb kombinációk (TKI-IO és IO-IO) tovább javíthatják a betegek életkilátásait.
A kóroktanilag heterogén gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelésében fő törekvésünk az optimális gyulladáscsökkentés. Az IBD-betegek kezelésében a célzott terápiás lehetőségek a jövőben egyre fontosabb szerephez juthatnak. Az egyéni terápiás válasz előrejelzésének problémája még megoldásra vár.
A JAK-inhibitorok dobozán lévő, a szerek esetleges mellékhatásaira vonatkozó biztonsági figyelmeztetések a szerek reumatológiai alkalmazásának tapasztalataiból születtek, így nem feltétlenül érvényesek a bőrgyógyászati célú használatuk esetén.
Az adalimumabbal összehasonlítva a tofacitinib és a baricitinib nem mutatott szignifikáns különbséget a MACE és VTE mellékhatások kockázata tekintetében egy francia vizsgálat szerint.
Két Janus kináz inhibitor is jelentős, 70-80%-os regenerációt sikerült elérni a 3. fázisú vizsgálatok során súlyos alopecia areatában szenvedő betegekben.
A betegségmódosító antirheumás szerekkel (DMARD-okkal) előzetesen nem kezelt, kezdődő rheumatoid arthritisben (RA-ban) szenvedő férfiak a nőknél jóval gyakrabban jutnak remisszióba a tocilizumab használata során.
A gyulladásos reumatológiai betegségek súlyos, intenzív osztályos kezelést igénylő szervi tünetekhez vezethetnek. A közelgő szervi elégtelenség korai felismerése rendkívül fontos a kimenetel és a hosszú távú prognózis szempontjából. Ebben a cikkben az intenzív ellátásban számításba veendő szervi megnyilvánulásokat mutatjuk be, szem előtt tartva mind a kórismézést, mind pedig a terápiát.
A célzott terápiák jelentősen javították a gyulladásos és autoimmun reumatológiai kórképek, így a rheumatoid arthritis kezelését. A betegek kezelése során elsődleges a terápiaválasztás, melynek során mérlegre kell tenni a kitűzendő célt, a hatás és kockázat viszonyát és a betegpreferenciákat. Cikkünk az ezzel kapcsolatos legfontosabb megfontolásokat tárgyalja.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.